Írtál egy nagyon hosszú, elemző cikket, amit le kéne rövidíteni, de egyetlen érdekes információt sem akarsz kihagyni? Tudod, hogy a történet, amit keresel, valahol ott van elrejtve egy ezersoros táblázatban, de fogalmad sincs, hogyan találj rá? Vagy csak egy izgalmasabb formát keresel a szövegednek? Akkor itt az ideje, hogy megtanuld az adatújságírás alapjait!

Nyilván, könnyű azt mondani, hogy meg kéne tanulni, az igazán jó kérdés az hogy, hol és hogyan? Valószínűleg a neten bármikor kereshetsz egy csomó kézikönyvet és leírást, rátalálhatsz az első diagramra, ami miatt törvényt módosítottak a 19. században és végignézhetsz egy halom Youtube-videót. Mivel pedig nem atomfizikáról van szó, csak idő kérdése, hogy penge adatvizualizációkat és elemzéseket gyárts. Így is lehet, de rengeteg időt és mellékvágányra tévedést megspórolsz, ha találsz valakit, aki egy gyorstalpaló képzésen megtanít az alapokra. Ilyen workshopot tartott például Bátorfy Attila, az Átlátszó újságírója és a Databánya alapítója a Független Médiaközpontban november 23-án.

Könnyű rosszat csinálni

De jót sem olyan vészesen bonyolult. Jogos a kérdés tehát, mit lehet az adatújságírásól fél nap alatt megtanulni? Először is a hibákat. Ha már tudod, mit NE csinálj egy adatvizualizációval vagy egy adatsorral, akkor máris sokkal profibb vagy, mint az átlag. Például, nem árt emlékeztetni magad, hogy az adat – legyen az szám, dátum, tulajdonság, GPS-koordináták vagy bármi más – is lehet manipulatív és félrevezető. Mint egy rossz szerető, ne higgy neki feltétel nélkül! Emeld fel a telefont, ellenőrizd, használj több forrást, légy kritikus! Ugyanakkor figyelj oda, ne csak a saját narratívádat akard igazolni az adatokkal, ne szűkítgesd, válogasd az adatokat úgy, hogy az eredményes legyen. Az sem baj, ha tudod, nem fogsz időt spórolni azzal, ha szöveg helyet vizualizációt használsz, sőt, jó eséllyel sokkal több munkát fektetsz majd bele, mint azt egy hagyományos cikkel tennéd. Igaz, az eredmény is látványosabb lesz. És ne használj háromdimenziós diagramokat! Soha. Többet torzít, mint hinnéd.

Adatozás a gyakorlatban

Az elméletről egyelőre elég ennyi. Mi fért bele még ebbe a pár órába? Hát a PDF Tables, az Import.io, a Tabula, a Tableau és a CartoDB! Jó, jó, de mik ezek? Az első három segít, hogy szép, és főként használható formátumúvá, mondjuk egy Excel táblává alakíts PDF-ben kapott, vagy online, egy honlapon található táblázatokat és adatokat. E nélkül elég nehéz lenne őket hatékonyan elemezni. A Tableau és a CartoDB pedig azok a programok, amelyek megnyithatják előtted az adatvizualizáció színes és vonzó és addiktív nyúlüregét.

A Tableau segítségével szinte bármilyen izgalmas grafikon, diagram vagy infografika elkészíthető, akár szöveg és képek kombinációjával együtt. A másik nagy előnye pedig, hogy interaktív, több rétege is lehet – bár ez az olvasók számára sokszor még szokatlan –, ingyenes, és lényegében bármilyen online felületen beágyazható. Ráadásul még azt is követni tudod, hányan nézték meg.

A CartoDB pedig néhány médiaszakos számára már ismerős lehet, akik tavaly a budapesti utcanév-változtatásokat ábrázolták térben és időben ennek a szoftvernek a segítségével. Ez a program geolokációs kódok (GPS-koordináták) alapján készít térbeli vizualizációkat, amelyeket kedvünkre színezhetünk, ha dátumot adunk az adatokhoz, beállíthatjuk, hogy időrendi sorrendben bukkanjanak föl a különböző pontok vagy ezek méretével jelezhetünk egyéb információkat is.

Az foglalkozás margójára

Az adatelemzés és adatvizualizáció rettentően hasznos és izgalmas új eszközök, amelyek nagyon gyorsan beszippanthatják az embert a a saját világukba. Ugyanakkor nem árt észben tartani, milyen sokoldalú képességek és tudás is szükséges egy jó adatozós cikk alapjához, még akkor is, ha már profin ábrázoljuk az információkat különböző terekben és felületeken. Ezen képességek közé tartoznak az adatok beszerzésének különböző formái, a közérdekű adatigénylés, a forrásvédelem és a források ellenőrzése, különösen a videóké és képeké, még inkább, ha azok a közösségi médiából származnak. Ezért a cikk végére odakívánkozik az az információ is, hogy mindezekről a témákról a Független Médiaközpont rendszeresen tart műhely-foglalkozásokat nem csak újságíróknak, hanem médiaszakos diákoknak is. Úgyhogy jelentkezzetek bátran, és tanuljatok sokat fél nap alatt, tapasztalt újságíróktól, ingyen!

(A szerző a Független Médiaközpont munkatársa, az ELTE Kommunikáció és Média Tanszékének volt diákja.)