Eperbombázó

Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéken tanítók és tanulók blogja

MULTIKULTI

2018. április 23. 09:45 - Média Tanszék Admin

Szilágyi-Gál Mihály írása

sarahg_canadianculturaldiversity.jpg

Ha az első világháború előtti Budapesten sétálnánk, azt látnánk, hogy a kocsis szlovák, a hajóskapitány szerb, a kocsmáros sváb vagy zsidó, a cseléd ruszin vagy egyéb. Van egy Kossuth bankóm 1848-ból, 5 ezüst forint, Kossuth Lajos, akkor éppen pénzügyminiszter aláírásával.

5_ft_hl.jpg

5_ft_el.jpg

Öt nyelven írja rajta, hogy a bankjegy hamisítást a törvény bünteti: magyarul, németül, lengyelül, szerbül és görögül. A görögöt talán a Balkánnal való kereskedelmi forgalom indokolta. Próbálná ma valaki országos szinten javasolni, hogy bármilyen európai nyelven bármit ráírjunk a forintra. Nem kell mondanom, mekkora balhé kerekedne belőle. Az illető egyből Soros-bérenc, hazaáruló stb. lenne. Az elit valóban magyar volt. Az arisztokrácia, a hivatalnoki réteg, a kulturális elit. De ezek is részben elmagyarosodott németek, osztrákok, lengyelek vagy románok, vagy egyebek voltak. Hiszen pont az volt a karrier, hogy magyarrá válj és éppen az volt a magyar nemzetállam sikere, hogy megérte magyarnak lenni. A magyarul beszélő multikulturalitás volt a magyar állam legnagyobb sikere. Petrovics (Petőfi) ugyebár, a legnagyobb magyar forradalmi költő, József Attila, akinek apja félig-meddig román volt, vagy, hogy közelebb jöjjünk időben, a horvát származású Latinovits. Vagy hogy sokkal messzebb menjünk időben, Mátyás Király is félig román volt, bár az akkor még nem jelentett nemzeti identitást, ahogyan a tizenkilencedik század óta. Mindenesetre, ha száz-százötven évet visszamegyünk, Magyarországon olyan multikulturalitást találunk, amit ma el sem lehet képzelni. És az is Magyarország volt.

            Tavalyelőtt a Bécsi Egyetemen töltött egy hónapos ösztöndíjam során naponta láttam csadoros nőket a laptopjukon írogatni a barokk épület zugaiban. Az épületben, ahol az egyik lépcsőfordulóban emléktábla jelzi az egyik legnagyobb modern filozófus Moritz Schlick agyonlövését egy fasiszta mozgalmár által 1936-ban. Ő nem azzal foglalkozott, hogy mennyire osztrák, hanem általános tudáselmélettel, amelyről könyvet is írt. De ötvenkét évesen megjárta.

            Hét évvel ezelőtt három hónapot voltam Hamburgban. A török fodrász visszaadta a borravalót, mutatván, hogy ki van írva: az ár 14 euró, nem 15. A berlini német fodrász ugyanazt zsebre vágta. Nem tudom mi következik ebből, leginkább talán annyi, hogy az egyik ember így reagált, a másik úgy, függetlenül attól, hogy melyik volt német és melyik török. Tizenöt évvel korábban az osztrák pénztáros meglepődött, amikor figyelmeztettem, hogy túl sokat adott vissza. Talán azért lepődött meg, mert a busz, amellyel érkeztem kelet felől jött. Én sem úgy reagáltam, amire ő számított. A magatartás, a válasz mindig egyéni.

 

Szilágyi-Gál Mihály

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eperbombazo.blog.hu/api/trackback/id/tr3913855724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.04.23. 19:34:11

A szerb, horvát, szlovák, román, német, magyar, orosz, francia lényegében egy kultúra. Az arabok és a többi közel-keleti iszlamista népség egy másik. Az afrikai négerek egy harmadik. A kicsi kínaiak, japánok, koreaiak egy negyedik. A dél-amerikai indiánok egy ötödik. Az indiaiak egy hatodik. Ez a multikulti. Ezek közül aztán van ami remekül együtt tud élni, Pl. távol-keleti és az európai, vagy épp az indiai. Aztán van akik kevésbé. Rádásul a multikultiban előbb-utóbb minden kultúra elveszíti a lényegét, és pont a sokszínűség vész el.

Voznyák Pista 2018.04.23. 20:05:14

Érdekes, én egy hasonló posztot akartam írni, csak egy egészen más megközelítésben.

1. A magyar ember mindig is toleráns, és befogadó volt (túlságosan is, később ez lett a veszte). Messze nem igaz a mucsai paraszt, az ázsiai attitűd, meg hasonló f.szságok.
Kossuth azért írta a bankjegyekre akárhány nyelven a szöveget, mert akkor még békében éltek középeurópában egymás mellett a népek, ezt sikerült az I. vh.t követő bosszúszerződésekkel szarráverni. Utólagos gratula érte.

2. Az általunk befogadott népek, legalábbis azoknak nagy része szintén az európai kultúrkörhöz tartozott.

A csadoros csajoktól megkérdezted, hogy osztrák állampolgárok e ? Mert az hogy ott tanulnak, még nem mond semmit sem az állampolgárságukról, sem az integrálódásukról.

A török fodrász meg tudja a takarékos németekről, hogy csak úgy teszik oda be a seggüket, ha megéri. Tehát pragmatikus döntést hozott.

Szóval ott folytatjátok, ahol abbahagytátok, f.szságokkal.

ogli dzsí 2018.04.23. 20:21:41

Hazudsz.

A multikulturalizmus nem illegális bevándorlóizmus.

Jakab.gipsz 2018.04.23. 20:51:06

"egyik legnagyobb modern filozófus Moritz Schlick" Bécsi körös filozófus, logikai pozitivista, az Ő, "etikai kérdéseit" és agyrémét szívja most a nyugat.

Az embert lehet sajnálni, de mint filozófusnak, a történelem szemét dombján van a helye, esetleg mint elrettentő példa, az emberi ostobaság minta példánya, kerülhet megőrzésre. Sajnos.

jolka40 2018.04.23. 21:24:18

Amit nem ismerünk - akit nem ismerünk - attól félünk. Lehet, ha egyszer beszélgetnénk egy muszlim vallású emberrel, elcsodálkoznánk, hogy majdnem minden dologban egyformán gondolkodunk.

rgs 2018.04.23. 21:39:19

És a multikulti véget is ért azon nagyszerű pillanatban amikor már szép kis saját bankót nyomtathattak a sokféle népek. Vitték amit lehet, mikutyánk kölyke, ilyesmi. (Btw. 1848 után a közigazgatás hivatalos nyelve ismét a... Nem a magyar.)