Ők hárman (tőlem jobbra meg balra) a Marsra akarnak menni. És ott maradni. Itt vagyunk együtt ezekkel az emberekkel, főzik a vacsorájukat, kanalazzák a marspörköltet. Aztán kimegyünk vörös, Mars-szerű terepre az ATV-vel, robogunk együtt, nekem a múlt, már jártam itt, nincs hova tovább, nekik a jövő, erre készülnek.
A Mars Desert Research Stationön vagyunk, Utahban. Nekik ez csak egy állomás, mennek tovább, találkoznak, utaznak, készülnek, nem az egyetemre, nem munkára, hanem a Marsra. Egy másik életre. Ez a főfoglalkozásuk. A Mars One kiválasztott százához tartoznak. Nem biztos, hogy benne lesznek a legénységben, még az sem biztos, hogy lesz legénység -- csak ha összegyűl a pénz, de még ha csak a pénz lenne a baj, Elon Musk sem tud a Marsra menni egyelőre, pedig neki van.
Nem öngyilkosjelöltek, nem bűnözők, nem a halálra készülnek. Olyanok, mint bármelyik diák az egyetemen. Kicsit elszántabban keresik a kalandot. És ugyanúgy tanulnak. Évek óta, és még éveken át tart a felkészítésük. Ismerik a jövőbeli űrhajó szerkezetét. Tudják, mit kell tenni, ha napkitörés van. Nem rohamosztagos sisakban járnak SFconokra, nem az Ezeréves Sólyom makettjével alszanak, hanem egy még nem létező űrhajó és lakóegység mentális térképével. Politológiát tanulnak, mint mondják, hogy ha eljön az ideje, vezethessék a kolóniát, és hogy tudják, milyen politikai döntés merre vezethet. Kolóniában gondolkodnak, nem legénységben. Bíznak, gyermeki naivsággal bíznak a Mars One vezetőiben, akik előkészítik nekik a terepet: leszállnak az űrhajók a Marson, leszállnak a gépek, melyek oxigént és vizet állítanak elő abból, amit a felszínen találnak, és egy évig csendben, ott, azon a másik bolygón dolgoznak, és gyártják az oxigént és gyűjtik a vizet, hogy ha leszállnak majd az emberek is, már legyen mivel elkezdeni. Ha valami gond van közben, új gépeket küldenek, és kivárják az egy év problémamentes működést.
Egyikük azt mondja, anyukája aggódik érte, kisfiam, ne csináld. Állj meg, a vesztedbe rohansz! És anyukája titkon reméli, hogy nem válogatják be a szerencsések közé.
Az indulásig még legalább tíz év telik el. Az egyikükhöz egy válogatáson odahajolt egy idősebb jelentkező: mi az, már gyerekeket is felvesznek űrhajósnak?
De nem, az űrhajósok már nem gyerekek. Akik elstartolnak, azok tíz évvel idősebbek lesznek. Vagy még többel. A felkészülést most kell megkezdeni. Az Életre hat éves korban már készítjük a gyerekeinket, a kiválaszottakkal is korán kell kezeni, mert nekik más lesz az az élet.
Ők hárman, és még kilencvenheten, itt járnak közöttünk, de gondolatban egy másik világba készülnek. Ők már a Földön marslakók. A jövőből.