Eperbombázó

Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéken tanítók és tanulók blogja

Beyoncé fekete lett, M.I.A. pedig menekült / 1. rész

2016. május 23. 18:30 - Gunther Dóra

Politikai véleménynyilvánítás és a kortárs női popkultúra

1b.jpg

 

Az idei Super Bowl előtti nap adta ki Beyoncé az azóta híressé és hírhedté is vált Formation című számát. Nagy port kavart, hiszen nyíltan mutat be létező és nagyon is aktuális társadalmi problémákat, a Super Bowl félidejében tartott performansszal pedig tovább fokozta az indulatokat: az emberek rájöttek, hogy Beyoncé nemcsak, hogy fekete, de büszke is erre, tehát kiáll és elénekli véleményét.

 

Aktuális társadalmi problémákra reagál kritikusan és szellemesen M.I.A. is – legutóbbi videójában, a Borders-ben a globális jelenséggé duzzadt menekültválságot dolgozza fel. Mindkét előadóművész provokatívan reprezentálja véleményét, képvisel elnyomott csoportokat, segít a globális kép árnyalásában és feszegeti az erőszak, az elnyomás, a hatalom és az identitás kérdéseit.

 

Mikor ennyire közvetlen módon politizálódik át a populáris kultúra néhány szeglete, az kifejezi, hogy melyek azok a problémák, melyek annyira erősen jelen vannak elfojtva a hétköznapokban, hogy a leghíresebb előadóművészek (akik eleve érzékenyek a gender és más társadalmi jelenségek, problémák iránt) legtöbb embert elérő alkotásai ezekből inspirálódnak.

 

Milyen szerepe van a politikának zenéjükben? Milyen elemeket emelnek be, melyektől politikaivá válik egy-egy performansz? Milyen témákra reagálnak, ezek a reakciók mennyire térnek el a mainstream média reperezentációitól?

 

 

Beyoncé – Formation

 

Beyoncé legutóbbi zenéjével, klipjével és előadásával nem csak azt hangsúlyozta és arra hívta fel a figyelmet, hogy a fekete életek számítanak, hanem arra is, hogy igenis lehet büszkének lenni az afro-amerikai identitásra. Mindezt olyan kontextusban és olyan startégikusan felépített stílusban adta elő és valósította meg, melyhez a mainstream popzene fogyasztója egyáltalán nincs szokva. Ennél erősebb politikai állásfoglalást aligha hallhattunk tőle.

 

 

 

 

De miért fontos, hogy Beyoncé ilyen problémás témákat dolgoz fel? Mitől lesz politikai és miért van ekkora súlya és visszhangja Amerikában?

 

Beyoncé saját feketeségéről, ezen túl pedig a feketék elleni erőszakról akart beszélni. A zene maga az amerikai afrokultúra megtestesülése, saját gyökereinek bemutatása, mindez pedig gender szempontból is érdekes. A klipet Melina Matsoukas rendezte, a helyszín – nem véletlenül – New Orleans, a Katrina hurrikán előtti és utáni állapotában. A nyitókép erősen meghatározza a klip témáját: Beyoncé egy süllyedőfélben lévő rendőrautó tetején ül. A kép majd visszatér, a klip végén Beyoncé lenyomja a víz alá az autót, és vele együtt elsüllyed.

 

A fekete identitás hangsúlyozásán kívül a másik téma a rasszizmus egyik egyértelmű és az elmúlt években egyre többször felbukkanó megnyilvánulása: fehér rendőrök fegyvertelen fiatal fekete fiatalokat öltek meg, sokkal nagyobb arányban mint fehéreket. A rohamrendőr sorfal előtt táncoló fiú és a rendőrök levegőbe lendülő keze, majd gyors vágás és a falra graffitizett „Stop shooting us” felirat explicit módon utal a rendőri túlkapásokra és az elmúlt évek nagyszámú áldozataira. A videót kiegészítő Super Bowl show még több jelentésréteget emel be és enged értelmezni, így teljesebb képet kapunk a politikai állásfoglalás komolyságáról és hitelességéről.

 

 

beyonce-clipe-formation.jpg

 

 

Az időzítés nem véletlen, az egymással összefüggő elemek szimbolikája csak azok együttállásában értelmezhető. Az Egyesült Államokban február a Fekete Történelem Hónapja, mikor az amerikai-afrikai kultúra és történelem fontos alakjait és eseményeit ünnepelik. A klipet ráadásul február 6-án, Trayvon Martin születésnapján adták ki, a 17 éves fegyvertelen fiút még 2012 februárjában ölte meg egy fehér rendőr. Ez volt az az esemény, mely megerősítette szerepében és céljaiban a Black Lives Matter mozgalmat.

 

A másik fontos elem a jelmezek használata a Super Bowl-on, amely a Fekete Párducok előtti tisztelgés egy nagyon látványos megnyilvánulása.

 

A militáns fekete mozgalmat, a Fekete Párducokat a rendőri brutalitás ellen hívták életre 1966-ban a kaliforniai Oaklandben – tehát Beyoncé a mozgalom létrejöttének 50. évfordulóját is ünnepelte. A Fekete Párducok nem csak antirasszista, hanem kapitalizmus-ellenes szervezet volt, a feketék jogaiért küzdöttek. Öltözékük feltűnő volt, a nagy afro frizura és a svájcisapka, a fekete bőrkabát és a fegyver mind az erős öntudatot és a harcos büszkeséget testesítették meg az 1960-as és 1970-es években. A szervezet 1982-ben oszlott fel. Céljaikat ugyan nem sikerült elérniük, de mindenképpen fontos szerepet játszottak a fekete emancipatorikus mozgalmiság kontinuitásának biztosításában, és sok ma is létező kezdeményezésnek adtak ihletet, a Black Lives Matter mozgalomra is hatással voltak. Beyoncé táncosai a Fekete Párducokat idéző ruhákban és a mozgalom karlendítésével tisztelegtek a mozgalom előtt és megemlékeztek Mario Woodsról is, akit tavaly decemberben a Super Bowl helyszínéhez közel lőttek le rendőrök. Így emelte át Beyoncé az ötven évvel ezelőtti mentalitást, célokat és büszkeséget mai kulturális és társadalmi kontextusba, melyben még erőteljesebb az, ahogyan Beyoncé egy fekete történettel sajátított ki az egyik legfontosabb kulturális platformot, mindezt ráadásul nőként.

 

 

635910939528725841-1400173512_asdf.jpg

 

 

Miért lehetett ekkora a felháborodás? Részben azért mert Beyoncé egészen eddig a rasszok felett állt, nem számított igazán a bőrszíne, hiszen tömegek ismerik és szeretik lokálisan és globálisan is zenéje és stílusa miatt. A Formation-nel ebből a szerepből lépett ki. A hatalmas reakcióhullám, melyet kiváltott, megmutatja, hogy amíg egy fekete lány énekel, semmi probléma nincs, de amikor saját identitását és büszkeségét veszi elő, akkor már mindenkinek félnie kell. A fehér Amerika a fehér dominanciájával és az elnyomó patriarchális berögződésekkel nem tudja értékelni az ilyen kaliberű és erősségű kinyilatkoztatást. Beyoncé elérte célját, amennyiben az az volt, hogy beszéljenek az általa felvetett témáról. Sokan pozitívan álltak hozzá, azonban a negatív visszhangokat érdekesebb megnézni.

 

2b.jpg

 

Az egyik része a kritikának, hogy a Super Bowl-t miért kellett egyáltalán átpolitizálni, miért kellett a véleménynyilvánítás eszközéül használni. Ezen túllépve a felháborodás második rétege a rendőrséghez kötődik. A rendőröket támadja Beyoncé, akik ezt nem érdemlik meg, hiszen ők védenek meg mindannyiunkat. Többek között a volt New York-i polgármester, Rudy Giuliani és egy republikánus képviselő is osztotta ezt a véleményt, több rendőrség is bojkottálni akarja Beyoncé turnéját. Sokak szerint Beyoncé a rendőrellenes hangulat szítását tűzte ki céljául.

 

Volt viszont aki parodisztikusan nyúlt a témához és próbálta oldani a feszültséget, a Saturday Night Live című show-műsor stábja bemutatta, hogyan is ér véget a világ, miután a fehér Amerika rájön: Beyoncé valójában fekete.


 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eperbombazo.blog.hu/api/trackback/id/tr878738606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása